A zuzmókat sokáig a növényvilág törzseként rendszerezték. A zuzmók összetett voltuk miatt önállóan nem rendszerezhetők, összetevőik rendszertani helyzete azonban megállapítható. A zuzmógombákat a gombarendszerben helyezhetjük el. A zuzmókat a gombapartner alapján nevezzük el, mivel annyi zuzmót különböztetünk meg, ahány zuzmógomba fajt ismerünk.
A taxonok meghatározásában a vegetatív telep és a termőtestek morfológiai és anatómiai tulajdonságai játsszák a legfontosabb szerepet. Ehhez nagyítóra és mikroszkópokra van szükség. Ezen kívül a zuzmóanyagok, mint kemotaxonómiai indikátorok kimutatása is gyakran elkerülhetetlen. Ezek a vegyületek legegyszerűbb módon cseppreakciók alapján mutathatók ki. Három vegyszer (10%-os KOH, NaOCl – háztartási hypo, parafenilén-diamin) rutinszerű alkalmazása szerepel a gyakorlatban.
Gombafonalak és moszatsejtek kapcsolata Apotécium
Zöld, sárgászöld - sárgásbarna algák. Csupasztestűek vagy sejtfalasak. Rendszerint pektin tartalmú, vagy cellulóz sejtfaluk, illetve endogén (protoplazmában keletkező) cisztáik burka 2 félből áll, ezekbe gyakran kova vagy mész rakódik. Jellemző színanyaguk az klorofill-a (a klorofill-b hiányzik), sokféle karotinoid és sokféle xanthofill. A vastagabb falú cisztákkal vészelik át a számukra kedvezőtlen időszakokat. Ivartalanul (zoospórákkal) és ivarosan szaporodnak. Asszimilációs termékük a szénhidrát krizóz (Chrysose, régi nevén leukozin) és olaj, de sohasem keményítő. Valószínűen már az ókor devon korszakában éltek. Édesvizekben, tengerekben mindenütt előfordulnak.
Az élővilág tagjait hagyományosan öt országba soroljuk, a prokarióták, az egysejtű eukarióták, a növények, a gombák és az állatok közé. Az újabb rendszerekben a prokariótákat két országba sorolják, az ősbaktériumok és a valódi baktériumok közé. Ebben a beosztásban néhány csoport helyzete nem teljesen tisztázott. Ilyenek például a vírusok és a zuzmók.
kiszabadulnak, és újabb sejteket fertőznek meg. A vírusok mérete mindössze 20-300 nm (1nm = 10-9 m). Kivétel nélkül kórokozók, baktériumokban, növényekben, állatokban, emberben egyaránt élősködhetnek. Az emberi betegségek közül vírusfertőzés okozza többek között az influenzát, a bárányhimlőt, a kanyarót, a veszettséget, a járványos gyermekbénulást, az AIDS-et, a fertőző májgyulladást (hepatitis) stb. Rendszertani besorolásuk komoly nehézségeket okoz, hiszen pontos származásuk nem ismert. Minden bizonnyal élőlények leegyszerűsödésével alakultak ki.
