Naptár

február 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28

Suli a buli, csupa nagy kaland!

Tanulni valók :)

A zuzmók rendszertana

2009.04.15. 16:09 | picuranyu | Szólj hozzá!

A zuzmókat sokáig a növényvilág törzseként rendszerezték. A zuzmók összetett voltuk miatt önállóan nem rendszerezhetők, összetevőik rendszertani helyzete azonban megállapítható. A zuzmógombákat a gombarendszerben helyezhetjük el. A zuzmókat a gombapartner alapján nevezzük el, mivel annyi zuzmót különböztetünk meg, ahány zuzmógomba fajt ismerünk.
A taxonok meghatározásában a vegetatív telep és a termőtestek morfológiai és anatómiai tulajdonságai játsszák a legfontosabb szerepet. Ehhez nagyítóra és mikroszkópokra van szükség. Ezen kívül a zuzmóanyagok, mint kemotaxonómiai indikátorok kimutatása is gyakran elkerülhetetlen. Ezek a vegyületek legegyszerűbb módon cseppreakciók alapján mutathatók ki. Három vegyszer (10%-os KOH, NaOCl – háztartási hypo, parafenilén-diamin) rutinszerű alkalmazása szerepel a gyakorlatban.

 Gombafonalak és moszatsejtek kapcsolata            Apotécium

Sárgásmoszatok

2009.04.15. 15:49 | picuranyu | Szólj hozzá!

Zöld, sárgászöld - sárgásbarna algák. Csupasztestűek vagy sejtfalasak. Rendszerint pektin tartalmú, vagy cellulóz sejtfaluk, illetve endogén (protoplazmában keletkező) cisztáik burka 2 félből áll, ezekbe gyakran kova vagy mész rakódik. Jellemző színanyaguk az klorofill-a (a klorofill-b hiányzik), sokféle karotinoid és sokféle xanthofill. A vastagabb falú cisztákkal vészelik át a számukra kedvezőtlen időszakokat. Ivartalanul (zoospórákkal) és ivarosan szaporodnak. Asszimilációs termékük a szénhidrát krizóz (Chrysose, régi nevén leukozin) és olaj, de sohasem keményítő. Valószínűen már az ókor devon korszakában éltek. Édesvizekben, tengerekben mindenütt előfordulnak.

Didymasphaenia geminata nevű sárgásmoszat

Az élővilág országai

2009.04.14. 20:09 | picuranyu | Szólj hozzá!

 

Az élővilág tagjait hagyományosan öt országba soroljuk, a prokarióták, az egysejtű eukarióták, a növények, a gombák és az állatok közé. Az újabb rendszerekben a prokariótákat két országba sorolják, az ősbaktériumok és a valódi baktériumok közé. Ebben a beosztásban néhány csoport helyzete nem teljesen tisztázott. Ilyenek például a vírusok és a zuzmók.

Mai tudásunk szerint a földi élet kezdetén, mintegy 3,5 milliárd éve a prokariótákhoz (pontosabban az ősbaktériumokhoz) hasonló, egyszerű élőlények jelentek meg, majd ezek ősi képviselőiből alakultak ki kb. 1,5 milliárd évvel ezelőtt az első eukarióta szervezetek. A kétféle sejttípus felépítése és működése olyan nagymértékben eltér egymástól, hogy indokolt a két szerveződési típus elkülönítése. Az élővilág fejlődésében az eukarióta sejtek megjelenése eredményezte az egyik legnagyobb előrelépést, hiszen a fejlett többsejtű szervezetek kivétel nélkül eukarióták. Az első eukariótákegysejtűek lehettek, voltak közöttük termelők, fogyasztók és lebontók is. Az evolúció során a három eltérő anyagcseréjű csoportból egymással párhuzamosan alakulhattak ki a fejlettebb többsejtű szervezetek: a növények, az állatok és a gombák.

A prokarióták, az egysejtű eukarióták és a többsejtű eukarióták között egyaránt vannak termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek. Ennek az a magyarázata, hogy a termelőkautotróf anyagcseréje biztosítja végső soron az életközösség minden fogyasztója és lebontója számára a szerves táplálékot. Ugyanakkor a fogyasztók és a lebontókanyagcseréjük során szén-dioxidot és ásványi anyagokat juttatnak környezetükbe, melyeket a termelők használnak fel a szerves anyagok felépítéséhez. A termelők, a fogyasztók és a lebontók tehát eltérően, de egymást kölcsönösen kiegészítve hasznosítják a rendelkezésükre álló táplálékforrásokat, ezzel biztosítják az életközösségekben, végső soron az egész bioszférában az anyagok körforgását.

Vírusok

A vírusok csak örökítő anyagból és fehérjékből állnak, szerkezetük rendkívül szabályos. Nem sejtes szerveződésűek, önálló anyagcserére és szaporodásra nem képesek, ezért valójában nem is tekinthetők élőlényeknek. Más élőlényeksejtjeibenélősködnek, annak sejtalkotóit és anyagait használják fel sokszorozódásukhoz. A fertőzés során bejutnak a gazdaszervezetsejtjeibe, és átprogramozzák azok működését. A fertőzött sejt a vírusalkotórészeit állítja elő. A folyamat végén a gazdasejt általában szétesik, elpusztul, a vírusok pedig kiszabadulnak, és újabb sejteket fertőznek meg. A vírusok mérete mindössze 20-300 nm (1nm = 10-9 m). Kivétel nélkül kórokozók, baktériumokban, növényekben, állatokban, emberben egyaránt élősködhetnek. Az emberi betegségek közül vírusfertőzés okozza többek között az influenzát, a bárányhimlőt, a kanyarót, a veszettséget, a járványos gyermekbénulást, az AIDS-et, a fertőző májgyulladást (hepatitis) stb. Rendszertani besorolásuk komoly nehézségeket okoz, hiszen pontos származásuk nem ismert. Minden bizonnyal élőlények leegyszerűsödésével alakultak ki.

 

 

 

 

Bakteriofágok

 

 

A HIV a szerzett immunhiányos betegséget (AIDS) okozza az emberben. A vírus a fehérvérsejteknek azt a típusát támadja meg, amely irányítja az ember kórokozókkal szembeni védekező rendszerét. Örökítő anyagaribonukleinsav (RNS). Felépítése más vírusokétól eltér abban, hogy a fehérjeburkon kívül a gazdasejtből származó hártyarészlet is van benne. Nagyon sérülékeny, csak a testnedvekben őrzi meg fertőzőképességét.

HIV

 

Dohánymozaik vírus

A növényi vírusokörökítő anyagaribonukleinsav (RNS). A kórokozók rendszerint valamilyen rovarkártevő (pl. tetvek, poloskák) közreműködésével jutnak be a gazdaszervezetsejtjeibe. A fertőzés következménye legtöbbször a levél és a termésfoltosodása, de nem ritka a kóros sejtburjánzás és a törpenövés sem. Az elsőként felfedezett vírus a dohánylevelénekfoltosodását okozó dohánymozaik vírus volt.

 

 

A bakteriofágokbaktériumsejtekbenélősködővírusok. Legismertebbek közülük a T-bakteriofágok, amelyek gazdaszervezete az ember bélcsatornájában is megtalálható közönséges bélbaktérium. Örökítő anyagukDNS. A bakteriofágmegtelepedik a gazdasejt felszínén, majd a sejtfalon és a sejthártyán keresztül a sejtplazmába juttatja örökítő anyagát. A sejtbe került DNS átprogramozza a gazdasejtanyagcseréjét. A bakteriofágok gyakorlati szempontból is nagyon jelentősek, ugyanis felhasználják őket az örökítő anyag átvitelén alapuló biotechnológiai eljárásokban, például gyógyszergyártásra.

 

 

A rendszerezés alapelvei

2009.04.14. 19:55 | picuranyu | Szólj hozzá!

 

Rendszertan

 

A rendszertan (taxonómia) az élőlények csoportosításával, rendszerezésével foglalkozó tudomány. Az élővilág rendszerezésének alapegysége a faj. A fajokatrokonsági és származási kapcsolataik alapján egyre nagyobb rendszertani csoportokba soroljuk. A legközelebbi rokonságban álló fajok együttesen közös nemzetséget, a rokon nemzetségek egy családot, a közös származásúcsaládok egy rendet, a hasonló fejlődési vonalba tartozó rendek egy osztályt, a származási  jaguár foltos és fekete színváltozata kapcsolatban álló osztályok egy törzset, a törzsek egy országot alkotnak. Az országok együttese jelenti az élővilágot.

 

Az élőlények, csoportokrokonsági kapcsolataittestük és sejtjeik felépítésének hasonlósága alapján határozzák meg a kutatók. A rendszertani csoportrangjának növekedésével értelemszerűen egyre kevesebb az odatartozó fajok megegyező tulajdonsága, de azok egyre jelentősebbek. A legnagyobb rendszertani egységekbe, az egy országba, illetve az egy törzsbe sorolt összes faj csak néhány alapvető tulajdonságban egyezik meg. Például az ízeltlábúak törzsébe tartozó állatok fontos közös sajátsága, hogy külső kitines vázuk és ízekből álló végtagjaik vannak, de az ide tartozó skorpiók, bogarak és százlábúaktestfelépítése sok más, de kevésbé lényeges vonásban eltér egymástól. A növényvilágból is választhatunk példát: a zárvatermők törzsébe tartozó valamennyi növényfaj alapvető közös vonása, hogy virágaikbanzárt magház van. De ha a zárvatermők közé sorolt tulipánra, búzára vagy tölgyfára gondolunk, azok sok tulajdonságukban különböznek egymástól.

 

 

 

 

 

Faj

 

A faj a rendszerezés alapegysége. Azokat az egyedeket soroljuk egy fajba, amelyek külső és belső felépítésükben lényegében megegyeznek, és egymás között szaporodvatermékeny utódokat képesek létrehozni. Egy fajba soroljuk például a rendkívül különböző alakú és méretű kutyafajtákat. A hasonló megjelenésű ló és szamár viszont két önálló fajba tartoznak, mivel utóduk, az öszvérterméketlen. Egy fajegyedei nem egyformák, közöttük jellegzetes különbségek alakulhatnak ki az eltérő környezeti feltételekhez való alkalmazkodás során. Fajon belüli rendszertani csoportok az alfaj és a változat. A természetben a fajokegyedeinépességekben, más szóval populációkban élnek. A tudományos életben a rendszertani csoportok nemzetközileg elfogadott, rendszerint latin nyelvű elnevezését használják. A fajok tudományos neve két tagból áll, az első a nemzetség neve, a második pedig az adott faj egyértelmű azonosítását biztosító jelző. A tigris és az oroszlán egy nemzetségbe (Panthera) tartoznak. A tigrisfajnevePanthera tigris, az oroszlánéPanthera leo. A fajok megkülönböztetésére tehát a fajnév második tagja szolgál.

Fajon belül egyértelműen elkülöníthető, bizonyos tulajdonságai alapján a faj többi egyedétől megkülönböztethető csoport, amely meghatározott földrajzi elterjedési területtel rendelkezik. Az alfajok tudományos neve három tagból áll. Az első tag a nemzetségre, a második a fajra, a harmadik pedig az alfajra utal. A tigris egyik alfaja, a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) Ázsia északi területein terjedt el. Szőrzete vastagabb és világosabb a déli területeken honos alfajokénál.

 Fejlődéstörténeti rendszer

 

 

A fejlődéstörténeti rendszerekben a fajokat, illetve a nagyobb rendszertani egységeketrokonságuk és származásuk alapján csoportosítják. A legfontosabb törekvés az, hogy a felállított rendszer a lehető leghívebben tükrözze az élővilág fejlődésének, vagyis evolúciójának a menetét. A rendszerezők ma már nemcsak alaktani, testfelépítési sajátosságokat vizsgálnak a rokonság és a származás felderítésére, hanem összehasonlítják az örökítő anyag szerkezetét és az anyagcsere-folyamatokat is. Az egyes rendszertani csoportok származási kapcsolatainak szemléltetésére szolgál a törzsfa.

 

 

 

Mesterséges rendszer

A hasonló, néhány önkényesen kiválasztott elv szerint felépülő rendszereketmesterséges rendszereknek nevezzük. Az első rendszerek kivétel nélkül mesterséges rendszerek voltak, hiszen a kor tudományos ismereteinek megfelelően elsősorban a külső, alaktani hasonlóság alapján csoportosították az élőlényeket. Kényszerűségből még ma is használnak még ilyen rendszereket, például a baktériumok csoportosítására, ahol a rendszerezés alapja a sejt alakja.

süti beállítások módosítása